Kimondhatatlanul örültem, amikor a közelmúltban rábukkantam Percival Lowell születési adataira. Nosza, azonnal el kell készíteni a horoszkópját, hiszen nem mindennapi ember az, aki felfedezte naprendszerünk eddig ismert legkisebb és legtávolabbi bolygóját. Akkor még nem sejtettem, hogy mennyi kellemes meglepetés vár rám, mennyi kutató munka és hány értékes tapasztalattal leszek gazdagabb. Igaz ugyan, hogy az újonnan szerzett tapasztalatok mindeddig is általam ismert dolgokat világítottak meg, ám mégis úgy hatottak, mint egy bizonyító erejû kísérlet, mely teóriákat támaszt alá. Lowell születésének pillanatában (1855. március 13. 07 óra 37 perc, Boston/Mass. USA) a Plútó kelt fel éppen a látóhatár peremén. Asztrológiailag ezt úgy határozzuk meg, hogy a horoszkóp legjelentõsebb pontján, az Ascendensen állt, az akkor még ismeretlen bolygó. Ez nem lehet véletlen. A képlet, mely egyébként itt áll példaként, az értõknek azonnal és egyértelmûen elárulja, hogy tulajdonosa nagy ember, aki fáradhatatlan munkával, komoly eredményeket, szép sikereket tudhat magáénak. Az is nyilvánvaló, hogy legfontosabb felfedezése szinte befejezetlen marad, illetve munkájának eredményét csak késõbb ismerik el, sõt azt talán meg sem éri. Az MC-n, mely az élet célját s az elérhetõ eredményeket mutatja a Holdat találjuk. Jó fényszög kapcsolatai az Uránusszal és a Neptunnal már életében is ismertté teszi a tudóst, aki nem mindennapi dolgokat csinál és munkájára oda kell figyelni. Az eredmények, s a velejáró népszerûség ismert dolog mindazok elõtt, akik tudnak Lowell munkásságáról. Tíz évig dolgozott Japánban, majd 1894-ben Arizonában 2210 méter magasságban Flagstaffban csillagvizsgálót létesített. Itt végezte kutatásait, melyek szakmai körökben ismertté tették. Azon már nem is lepõdhetünk meg, hogy kutatásainak fõ tárgya kezdetben a Mars bolygó volt. Az asztrológiában ugyanis az "új bolygók"-at a klasszikus bolygó valamelyikének felsõbb oktávjaként határozzuk meg. A Plútó pedig felfedezõjétõl függetlenül, mindenképpen a Mars felsõbb oktávja. Tehát az érdeklõdési kör adott, a kiindulási pont természetes. Az Ascendens uralkodó bolygója, a Vénusz, a 12. házban található, 90 foknyira, tehát rossz fényszögben a hivatásbeli sikereket reprezentáló Holdhoz. A 12. ház a titkok, gondok és a megoldhatatlan problémák helye minden horoszkópban. Így érthetõ, hogy az igazi siker, az igazi eredmény nem juthatott életében osztályrészéül a nagy tudósnak.
Kutathatnánk, s elemezhetnénk tovább a nagy ember jellemét és sorsát, ám ez aligha volna több, mint egy érdekes horoszkóp többé kevésbé figyelemre méltó elemzése. Tovább lépve azonban a legmeglepõbb tanulságot is levonhatjuk a Plútó felfedezésének történetébõl. Például azt, hogy egy horoszkóp mutatja tulajdonosának jellemét és sorsát, vagyis az életre vonatkozik. Ám könnyen úgy tûnhet, hogy Lowell horoszkópja halála után is mûködik, vagyis feltûnõen szoros kapcsolatot mutat a Plútó felfedezésének képletével, mintegy jelzi a bolygó igazi megtalálásának idõpontját.
A keresés Lowell halála után abbamaradt. Azután 1929-tôl újult erõvel kezdték keresni az ismeretlen bolygót, egy erre a célra épített 33 cm-es objektívû távcsõvel. Lowell utódja Vesto Malvin Slipher (1875-1969) 1930. március 13-án jelentette be az új bolygó felfedezését. Meglepõ, hogy mindössze hat fok eltérés mutatkozott a Lowell által számított lehetséges pozíciótól. Az azonosítás után az obszervatórium az alábbi táviratban értesítette a csillagászati intézeteket.
"Az a rendszeres kutatás, melyet évekkel ezelõtt Lowell-nek a Neptunuszon túli bolygóra vonatkozó vizsgálatai nyomán kezdtünk egy objektumot tárt fel, melynek mozgása és pályája két hete összhangban van egy Neptunuszon túli bolygóéval, mely közelítõleg a Lowell által megadott távolságban van." Lámcsak egy érdekes egybeesés. A bejelentés dátuma véletlenül, vagy sem éppen Lowell 75. születésnapjára esett. A felfedezés idõpontja 1930. január 21. Ugyancsak érdekes, hogy miután ismertté vált a szenzációs közlés az új bolygót egy csillagász 11 éves kislánya, Venitia Burney nevezte el Plútónak. A gyermek apja rögtön táviratot küldött a Lowell csillagvizsgálónak, ahol mint elsõnek beérkezõ ajánlatot ezt el is fogadták.
A név illõ és találó, hiszen két elsõ betûje nem más, mint a felfedezõ monogramja. Az égitest maga rászolgál a Plútó névre, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Plútó azonos azzal az alvilági Istennel, akit a görögök Hadesnak hívtak. Utját a Naptól távol, örök sötétségben és hidegben folytatja. A Plútóról a Napot már csak hideg diónyi fényes csillagnak látnánk. Sok titkot tár fel a Plútó felfedezésének napjára készített horoszkóp is. 1930. január 21-én az égitestek állása vall a most felfedezett bolygó természetérõl. Az elsõ és legfeltûnõbb dolog, hogy az új bolygó szinte pontosan szemben áll a Marssal. A két égitest rokon vonásairól már esett szó. A Nap, a Merkúr és a Vénusz feszült, rossz fényszög kapcsolatban áll a Holddal, mely a Plútó erõszakos válságokat, tragédiákat felidézõ természetére utal. Ezt a jellemvonást alátámasztja a Szaturnusz és az Uránusz hasonló kapcsolata. A két óriás külsõ bolygó kiszámíthatatlan, hirtelen tragédiák lehetõségérõl mesél, szélsõséges tragikus erõket tár fel. Ám a Szaturnusz, a Neptun és a Hold jó fényszögei a felhõk felett mindig ragyogó Napot, a reménysugarat mutatják meg. A tragédiák most már tanulsággá, hasznos tapasztalattá válnak, a küzdelem kedvezõ eredményeket szül. A váratlan kellemetlenségekbõl a Jupiter és az Uránusz jó fényszöge jelzi a kiutat, adja a kedvezõ megoldás lehetõségét. A Jupiter azonban a Neptunnal is fényszöget alkot, méghozzá rossz indulatú, 90 fokot. Ez jelzi, hogy az újonnan felfedezett Plútó hatásai szinte kiismerhetetlenek, elõre nem készülhetünk az általa felidézett válságokra, s csak késõbb tudjuk meg, hogy a rombolás célja az újjáépítés lehetõségét nyitotta meg számunkra. Többek között ez a konstelláció és a késõbbi tapasztalatok tették lehetõvé, hogy az asztrológusok a Plútót megismerjék, hatásait a világ eseményeire és az egyes emberek sorsára vonatkoztatva értékelni tudják. A bolygó megítélésében segít az is, hogy a nemlétezõ véletlen éppen az alvilág urának nevével ruházta fel, akinek mitológiai jellemzõi rendkívül jól illenek természetéhez.
Térjünk vissza Lowell horoszkópjának és a felfedezés képletének vizsgálatához.
A Mars együtt áll Lowell képletének ez esetben legfontosabbnak tekinthetõ pontjával, az MC-vel és a Holddal. A Plútó pedig éppen vele szemben, legalább ilyen fontos és erõs kapcsolatot mutat. Az õ szerepük a legfontosabb, bár említésre érdemes még a tizedek ház urának a Szaturnusznak trigonja, vagyis legkedvezõbb fényszöge Lowell horoszkópjának Ascendenséhez és Plútójához. A Jupiter, mely a nagy csillagász horoszkópjának 11. házában áll, ígérve a vágyak, remények majdani beteljesedését, együtt áll a horoszkóp Szaturnuszával. A munka eredménye megszületett, az életmû bevégeztetett, teljessé vált.
Ismét felmerül a kérdés, vajon tényleg "mûködik" egy horoszkóp miután meghalt, akinek kozmikus monogramjaként használhattuk? Mondhatjuk, igen is, meg nem is. Nem "mûködik", mert a mögöttük álló személy már rég nincsen az élõk sorában. Nem így kell nézni azonban a dolgot. Lowell élete egy folyamat része volt, mely folyamatot az égitestek mozgásában nyomon követhetjük, ha fáradtságot nem kímélve figyeljük a bolygók helyzetét, akár az idõk kezdetétõl az idõk végezetéig. Lowell tehát láncszem volt egy folyamatban, így horoszkópja természetes módon beleillik a képbe, s mindenkor harmonizál mindazzal, amihez maradandó munkája kapcsolódott. Így derül fény arra, hogy hibát követhet el az asztrológus, aki akár egy személy, akár népek sorsát csak a pillanatnyi helyzet, az aktuális konstellációk alapján igyekszik megítélni, anélkül, hogy vizsgálná az elõzményeket és számot vetne a jelen jövõbe vetített lehetõségeivel. Ennek a példának tanulságként kell szolgálnia arra, hogy a horoszkóp mutatja öröklött korlátainkat, kapcsolódik szüleink horoszkópjához és megkezdett életutunkat csak a lerakott alapokon folytathatjuk tovább. Múltunkkal visszavonhatatlanul megszabtuk, meghatároztuk jövendõ lehetõségeinket.
Ne hagyjuk még el a nem is olyan régen felfedezett titkokat rejtõ és feltáró Plútót. Mivel, mint már említettem, a Naptól való nagy távolság miatt utján igen lassan halad, keringési ideje legyünk pontosak a precíz emberek kedvéért 248,857900 év. Pályájának különlegessége miatt 12-30 évig, vagyis nagyon sokáig tartózkodik egy jegyben, így hatása a közös emberi sorsokban, ha úgy tetszik, a történelemben nyomon követhetõ. Ha ez így van, már pedig így van, ám tegyük meg. Nézzük hogyan befolyásolta az emberek sorsát a nem túl távoli múltban, s mit várhatunk tõle a jelenben.
Vegyük sorra a jegyeket és a dátumokat:
Ikrek 1883-1914. Ez a jegy a közlekedés, a szellemi áramlatok, ezáltal az eszmék képviselõje is. A karok és a légzõszervek is idetartoznak, mint az emberi test részei. A korra vonatkozó jellegzetes hatása a régi tradíciók az elavul felfogások elvetése és az eszmék megújulása. Jellemzi az Ikrek jegyében a Plútót, a tuberkulózis világméretû elterjedése, népbetegséggé válása Európa és a világ számos országában. Mellesleg megjegyezve, Magyarország a szemben lévõ Nyilas jegyéhez tartozik, így érthetõ, hogy a morbus hungaricus talán minket sújtott leginkább.
Rák 1913-1939. Ebben a történelmileg viharos idõszakban a negyedik mundánházhoz, a Rákhoz kötõdve, utal az otthonok és szülõk tragédiájára, a felfordul világra. Késõbb, akik ebben az idõben születtek hatását az általános életforma megváltozásában és a családi élet forradalmaiban érzékelhették.
Oroszlán 1937-1957. Az uralkodó Oroszlán jegyéhez méltóan despoták és zsarnokok kerültek uralomra a világ számtalan részében. Az ötödik mundánház értelmében az ekkor született generáció felnövekedésével hozható kapcsolatba a világon végigsöprõ szex-hullám. Az 5. ház a kreativitással, az alkotókészséggel is kapcsolatban áll. Ez a kor sok nagy dolgot alkotott, s ez a generáció még nagy tettekre képes.
Szûz 1957-1972. Erre az idõszakra tehetõ a munkásosztály
szociális felemelkedése. A Szûz, mint a 6. jegy a munkát, a munka végzõit képviseli, de kapcsolatban áll az általános egészségi viszonyokkal is. A Plútó az emberi testben többek között a szaporító szervek mûködését szabályozza. Természetes, hogy erre az idõszakra esik a fogamzásgátló szerek kifejlesztése és széleskörû elterjedése.
Mérleg 1971-1983. Itt érvényesül leginkább kiegyenlítõ befolyása. Ebben az idõben megerõsödtek a békemozgalmak és elhaltak a hidegháborús áramlatok. A Mérleg a 7. mundánház, idetartoznak az emberi kapcsolatok minden dimenzióban. Így országok, személyek, szövetségek, vagy ellenségeskedések, de a házassági kérdések is. Érthetõ, hogy társadalmi szinten ebben az idõben nagyon sokat foglalkoztak a házasság intézményének vállságával.
Skorpió 1983-1995. Ebben a jegyben az eddig ismert legtragikusabb hatása az AIDS felbukkanása. (Ezeket a megállapításokat 1986-ban írtam le egy akkor megrendelt, de a kiadó visszalépése miatt azóta is megjelenésre váró könyvemben.) Valószínûleg a "csipkerózsika" álmát alvó tömegszervezetek felbukkanását jelöli. Továbbá utal még a vallási mozgalmak megerõsödésére. Úgy látszik, hogy nemcsak a múltat írtam le helyesen, hanem annak idején jól láttam a jövõt is, ami ma már megint csak múltnak számít.
Nyilas 1995-2008. Ezen az úton naptárrendszerünkben átlépi az ezredfordulót. A Nyilas jegyében is találunk rossz indulatú megnyilvánulásokat a Plútótól. Ilyen az ismét terjedõ TBC. Most szemben az Ikrek jegyével megint veszélyezteti Magyarország lakosságát is. Ezúttal remélhetõleg sokat segít az orvostudomány és a természetgyógyászat a veszély leküzdésében. Magyarország a Nyilas jegyébe tartozik, így különösen számunkra jelent komoly átalakulást. Igaz, hogy nagy erõfeszítésekkel, válságokon keresztül vezet az út, de fölfelé haladunk rajta.
|
